Internetszabadságban Magyarország a legjobbak között van

Atlantisz képe

A Freedom House jelentése szerint hazánkban gyakorlatilag szabad az információáramlás a világhálón, sem legális, sem illegális eszközökkel nem korlátozzák a megszólalást.

Az amerikai székhelyű nonprofit szervezet, a Freedom House a minap adta ki azt a jelentését, melyben azt vizsgálták meg, hogy mennyire szabad az internethasználat a világ egyes országaiban, vagyis hogy az adott államban a kormány, a hatóságok mennyire avatkoznak be a világhálón zajló információáramlásba. Habár a Freedom House 1941-es alapítása óta első számú céljának tekinti a sajtószabadság állapotának felmérését, az internetes média vizsgálatát csak nemrég kezdték meg, ilyen riportot 2011-ben adtak ki először. Akkor Magyarország nem került bele a vizsgálati körbe, idén viszont igen, és a szervezet értékelése szerint hazánk a világ legszabadabb országai közé tartozik az internetet illetően: pontosabban ötödikek vagyunk Észtország, az Egyesült Államok, Németország és Ausztrália után a megadott paraméterek alapján.

A felmérést 2011 januárja és 2012 májusa között készítették 47 országban, a résztvevőknek egy három témakört felölelő kérdőív 21 kérdésére kellett válaszolniuk.

Az internethez való hozzáférés lehetőségeit nézve Magyarország az internetpenetráció terén is a világ élmezőnyéhez tartozik. E területen már évek óta igen jól állunk, a Freedom House a jelentésében a Távközlési Unió (ITU), illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011-es adatait használta fel. Ezek szerint a széles sávú internet a háztartások közel 60 százalékában (NMHH: 54,5 százalék év végén) érhető el, ugyanebben az évben a mobiltelefonos penetráció 117,3 százalék volt, az előfizetések száma 2 155 000. Ugyanakkor még mindig 28 százalék azok aránya, akik soha nem használták még az internetet, illetve az Eurostat adatai szerint komoly különbség tapasztalható a városi, illetve egyes vidéki régiók között. Magyarországon az emberek vagy otthonról, vagy a munkahelyükről érik el a világhálót, a közösségi internetezés nem jellemző.

A jelentésnek a tartalomkorlátozást vizsgáló része szerint vannak ugyan vitatott pontjai a magyar internetet érintő szabályozásoknak (utalnak az NMHH függetlenségének kérdésére), ugyanakkor Magyarországon „a weboldalak, a blogok vagy a szöveges üzenetküldés technikai szűrése és cenzúrája nem létezik, illetve egyáltalán nem használnak fel olyan módszereket, melyek a felhasználók hozzáférését az internetes tartalmakhoz korlátoznák”. Ugyanakkor a jelentés megemlíti a magyar médiatörvény homályosságát, mivel a kritikusok szerint a törvénysértés miatt kiszabható, az internetes tartalmakra is vonatkozó büntetéseknél nem egyértelműek a fogalmak, túl nagy az értelmezési szabadság, és ez – habár eddig még nem volt rá példa – visszaélésekre adhat lehetőséget.

A felhasználói jogok megsértése esetén Magyarországon konszolidáltnak mondható a helyzet, kirívó ügyekről nem lehetett számot adni, s habár külön online szabályozás nincs, a jogorvoslati lehetőségek biztosítottak.

Írta: Dajkó Pál | 2012-10-03 10:06 | Forrás: IT café

http://itcafe.hu/hir/freedom_house_internet_2012_magyarorszag.html