Az AC Milannál
Maldini 1985. január 20-án, 16 évesen debütált a Milan színeiben, az Udinese ellen, és a sérült Sergio Battistini helyére állt be a félidőben. Az 1987-88-as szezonban elhódított scudetto volt Maldini első komolyabb sikere a Milannal, és az első a 7 Olaszországban megnyert címek közül. Első komolyabb nemzetközi sikerét 1994-ben érte el, amikor megnyerte a Bajnokok Ligáját, a Barcelona 4:0-s kiütésével. Tagja volt a Milan úgynevezett Dream Team-jének az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején. Maldini már több, mint 600 Serie A-meccset játszott (nem számolva a rájátszásbeli meccseket), 2005. szeptember 25-én döntötte meg Dino Zoff 571 meccses Serie A-s szereplési rekordját a Treviso ellen. 1 héttel korábban játszotta 800. hivatalos mérkőzését a Milan színeiben. 2008. február 16-án Maldini elérte az 1000 mérkőzéses álomhatárt a Milanban és az olasz válogatottban lejátszott meccsek számát tekintve, amikor az Parma ellen csereként pályára lépett. Csodálatos karrierje alatt ötször nyerte meg a Bajnokok Ligáját, legutóbb 2007-ben, a Liverpool ellen. Ő szerezte a Bajnokok Ligája történetének leggyorsabb gólját, amikor a 2005-ös döntőben, szintén a Liverpool ellen már az 55. másodpercben gólt szerzett a (később tizenegyespárbajban elvesztett) meccsen. 2005 novemberében ugyan bejelentette, hogy a 2007–2008-as szezon után visszavonul, ám a vezetőségnek sikerült rábírnia, hogy vállaljon még egy évet. Így, mikor befejezte pályafutását, 41 éves volt. Maldini 2009. május 24-én, egy Roma elleni Serie-A bajnokin köszönt el a hazai közönségtől a San Siro stadionban, könnyes búcsút vett a szurkolóktól, 25 év után nehéz pillanatokat élt át a Milan legendája. Az utolsó mérkőzése 2009. május 31-én, a Fiorentina elleni mérkőzés volt. A Milan 0-2-s sikert aratott Firenzében, így remekül búcsúzott a csapattól, a legenda, Paolo Maldini, 25 év után. Sportszerűen, az egész stadion felállva tapsolta a játékost.
A válogatottban
Maldini az olasz válogatottsági csúcstartó a maga 126 fellépésével, amelyeken 7 gólt szerzett (mindegyiket hazai meccseken). Azon 3 Milan-játékos egyike, akik hazájuk válogatottjában válogatottsági csúcstartók (a másik kettő Cafu és Dario ©imić). A válogatottal Maldini közel sem volt olyan sikeres, mint a Milannal, ugyanis az azzurrikkal sosem sikerült semelyik nagy trófeát megnyernie. Miután Maldini csapatával 3. lett rendezőként az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon, 1994-ben játszotta első és egyetlen világbajnoki döntőjét, ahol tizenegyesekkel kikaptak Brazíliától. Maldini játszott továbbá az 1998-as és a 2002-es, kevésbé sikeres világbajnokságokon is, ám itt először a negyeddöntőben, majd már a legjobb 16 között búcsúzott a válogatott. Maldini továbbá játszott az 1988-as, az 1996-os és a 2000-es Európa-bajnokságon is. Itt legjobb eredménye szintén a döntő volt a 2000-es Eb-n, ahol a franciáktól szenvedtek vereséget. Maldini a 2002-es vb utáni kiesés után döntötte el, hogy visszavonul a válogatott szerepléstől. Hiába hívta Trapattoni a 2004-es Eb-re, valamint Marcello Lippi a 2006-os vb-re, amelyet meg is nyertek az olaszok, Maldini mindkét meghívást visszautasította.
Eredményei
AC Milan
Olasz bajnokság – Seria A:
bajnok (7 alkalommal): 1988, 1992, 1993, 1994, 1996, 1999, 2004
Olasz Kupa –Coppa Italia
Győztes: 2003
Döntős: 1990, 1998
Olasz Szuperkupa
Győztes (5 alkalommal): 1988, 1992, 1993, 1994, 2004
Döntős (3 alkalommal): 1996, 1999, 2003
Bajnokok Ligája
Győztes (5 - alkalommal): 1989, 1990, 1994, 2003, 2007
Döntős (3 alkalommal): 1993, 1995, 2005
Európai Szuperkupa
Győztes (5 alkalommal): 1989, 1990, 1994, 2003, 2007
Döntős 1993
Interkontinentális Kupa
Győztes: 1989, 1990
Döntős: 1993, 1994, 2003
Nemzetközi sikerek
Világbajnokság:
Döntős: 1994, USA
Bronzérmes 1990, Olaszország
Személyes elismerések
FIFA 100
A World Soccer magazin szavazásán az Év Játékosa 1994-ben
Az év védője Serie A-ban 2004-ben
Az év labdarúgója-szavazás 2. helyezettje 1995-ben
Az Aranylabda-szavazás 3. helyezettje: 1994, 2003
|