Lekörözte egy tunéziai az öntudatos európai kalózokat

Folyamatosan alakulnak a magukat kalózoknak nevező, a szerzői jogok megváltoztatásáért és az internetes szabadságért kampányoló politikai pátok világszerte. A legnagyobb sikereket a svéd és a német kalózpártok érték el, a legmagasabb pozícióig mégis egy afrikai tüntető tudott eljutni eddig.
"Cool" - így reagált Sebastian Nerz, a Német Kalózpárt vezetője arra, hogy múlt hét vasárnap a párt bejutott a berlini tartományi parlamentbe. A német internetes kalózok pártja mintegy tizenöt képviselői helyet szerzett a berlini parlamentben a választáson. A parlamentbe jutáshoz a pártnak öt százalékos támogatottságot kellett volna szereznie, de 8,9 százalékot ért el.

2006 óta világszerte folyamatosan jegyzik be a kalózpártokat, amelyek már egy nemzetközi kapcsolattartó szervezettel is rendelkeznek. A német Spiegel szerint a győzelem messze felülmúlta a várakozásokat, a vasárnapi választások estéjén tartott ünnepségen pedig az egyik újonnan megválasztott képviselő is hihetetlennek nevezte az eredményt. A párt Berlinben jobb eredményt ért el, mint a kisebbik német kormánypárt a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP).

Az [origo] utánajárt annak, hogy mik a szándékaik a kalózpártoknak, kik a tagjaik, és milyen eredményeket értek el az elmúlt években világszerte.

A magyarok a svédektől tanultak

Az első kalózpártot Svédországban jegyezték be 2006-ban, azóta azonban megsokasodtak a hasonló nevű szerveződések. A 2010-ben a kalózpártok létrehoztak egy nemzetközi szervezetet is, a PPI Internationalt, amelynek az a feladaa, hogy a különböző országokban alakult pártok között közvetítsen. A szervezet honlapja szerint jelenleg 61 kalózpárt létezik világszerte, bár nem mindegyik van hivatalosan is regisztrálva.

A szervezet saját Wikipedia honlapja szerint ezeknek a nagy része vagy semmilyen döntéshozói szervezetbe nem volt képes bejutni eddig, vagy csupán önkormányzati képviselőik vannak. A legrégebbi kalózpárt, a svéd, azonban komoly politikai erő, 2009-ben váratlanul az Európai Parlamentbe is bejutott.

A svéd kalózpárt 2009-ben a harmadik legnagyobb parlamenten kívüli politikai szervezet volt Svédországban, és ennek a pártnak a mintájára alapították a kalózpártokat szerte a világban. A svéd párt tagjainak létszámára jelentős hatással volt, amikor a bíróság első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Pirate Bay letöltőoldal működtetőit. Az ítélethozatal előtt a kalózpárt mintegy tizenötezer taggal rendelkezett, az ítélethozatal napján támogatóinak száma háromezerrel emelkedett, egy héttel később pedig már mintegy negyvenezer taggal bírt. Mindezt annak ellenére sikerült a pártnak elérnie, hogy bevallottan csupán három téma szerepel a programjukban: a szerzői jogi törvény és a szabadalmi rendszer reformja, valamint a magánszféra tiszteletben tartása. Eltörölnék a szerzői jog egyik alaptételét, amely garantálja a jogtulajdonosnak, hogy a szerző halálát követő hetven évig még anyagi haszna származhasson egy műből. A svéd kalózpárt ezt radikálisan megváltoztatná: a kereskedelmi jog elévülését leszorítaná öt évre és nem a szerző haláltól, hanem a mű megjelenésétől kezdené a számolást. Betiltanák a DRM nevű másolásvédelmi technológiát is.

A kalózpárt 2010-ben rosszul szerepelt a svéd parlamenti választásokon, mindössze a szavazatok egy százalékát szerezte meg. Rick Falkvinge, a párt vezetője akkor azzal magyarázta a kudarcot, hogy a választás fő témái között nem szerepeltek a kalózpárt által fontosnak tartott kérdések.

Bár Magyarországon hivatalosan nem alakult kalózpárt, de indult egy kalozpart.org című blog, amely folyamatosan beszámol a külföldi kalózpártok működéséről, és amelynek politikai támogatója az LMP. A blog a svéd kalózpárthoz hasonló elveket vall. A szerzői jogi oltalmat például szintén hetvenről öt évre csökkentenék, ezzel azonban az [origo] által korábban megkérdezett szakértő szerint a magyar művészekkel szúrnának ki.Amatőr hibák

A Spiegel szerint a svéd és a német kalózpárt szavazóinak többsége is fiatal. A lap szerint , a svéd kalózpárt többnyire a 30 év alatti férfiak körében népszerű, a német párt legtöbb szavazója pedig azok közül került ki, akik még sohasem választottak. Mindezek mellett a német kalózok egy felmérés szerint sok szavazatot elcsakliztak a nagyobb pártoktól is.

"Nem muszáj kockának lenni" - mondta a Spiegelnek a német kalózpárt egyetlen női képviselője, Susanne Graf, arra kérdésre, hogyan lehet bekerülni a pát belő köreibe. A tizenkilenc éves, újonnan megválasztott képviselő szerint elég tudni, hogyan megy egy számítógép, és hogyan kell kezelni az egeret és a billentyűzetet. Graf a főiskola mellette vállalta be a képviselőséget, egy másik frakciótag pedig a vegetáriánus kávézóját fogja otthagyni a tartományi parlamentért.

"Amatőrök vagyunk, hasztalan lenne tagadni" - mondta Andreas Baum listavezető, akinek még a sajtófőnöke sem tudta a mobiltelefonszámát a választások megnyerése után. A párt a Spiegel szerint majdhogynem pórul járt, ugyanis annyira nem voltak felkészülve a váratlan sikerre, hogy mindössze tizenöt listás jelöltet állítottak ki. A német szabályozás szerint nem lehet utólag jelölteket állítani, tehát ha a végül tizenöt mandátumot szerző párt egy kicsit is jobban szerepelt volna, akkor üresen kellett volna hagyniuk parlamenti helyeket.

"Alapvetően transzparenciát, a polgári és részvételi jogok erősítését követeljük" - mondta a párt fő témáiról Graf. A német kalózpártnak valóban szerteágazóbbak a törekvései mint a svéd partnerpártnak, a Spiegel szerint a németek már nem kizárólag az internetes szabadságjogokra fókuszálnak, hanem ingyenes tömegközlekedést, a minimálbér garantálását és a tanár-diák arány megváltoztatását is követelik.

Az oroszokat nem veszik komolyan

Magyarország szomszédjai közül egyedül az osztrák és a cseh kalózpárt van hivatalosan is bejegyezve. A svédektől eltérően a csehek nem az ingyenes fájlcserékért kívánnak küzdeni, hanem azért, hogy a fájlcserélés olcsóbb és egyszerűbb legyen. A cseh pártnak egyelőre önkormányzati képviselőik vannak.

A brit kalózpárt bár be van jegyezve, nem tudott tartós sikereket elérni. A 2009-es regisztráció után azt tervezték, hogy tagok toborzásával és a bevételeik növelésével majd mandátumot harcolhatnak ki maguknak a brit parlamenti választásokon, ám ez nem történt meg, így jelenleg egy képviselőjük sincs. A párt áprilisban a skót parlamenti választáson is próbálkozott, de nem járt sikerrel. Többek között azzal érveltek, hogy az olyan általuk felkarolt ügyeket, mint például a szerzői és szabadalmi jogok, a nagyobb pártok teljes mértékben figyelmen kívül hagyják, és így azok "hatalmas, speciális érdeklődésű lobbi-csoportok" kezében maradnak.

Az EU keleti szomszédságában is létrehoztak kalózpártokat, például Kazahsztánban, vagy Oroszországban. Az orosz kalózpárt vezetője, Stanislav Sakirov csütörtökön jelentette be, hogy fellépnek az illegális letöltések ellen és boldogan fizetnének a tartalmakért egy olyan rendszerben, amely "egyszerű, kényelmes és méltányos."

Az orosz kalózpárt többek között ara szeretné rávenni az államot, hogy szüntessék meg a szerzői jogok megsértése miatt induló büntetőjogi eljárásokat. Úgy tűnik azonban, hogy az állam nem veszi komolyan a pártot. Az orosz igazságügyi minisztérium ugyanis azzal az indokkal utasította vissza a párt bejegyzését, hogy a "kalóz" kifejezés a büntetőtörvénykönyv egyik cikkelye szerint "támadás egy hajó vagy egy csónak ellen."

Van azonban olyan kalózpárt is, amelynek az egyik tagja egészen a miniszteri pozícióig jutott. A 2010-ben alakult tunéziai kalózpárt aktív részese volt a 2011 tavaszán zajló felkeléseknek. A párt több tagját is őrizetbe vették a zavargások során, köztük Slim Amamou bloggert is. Azonban miután Ben Ali elnök elhagyta az országot, a demokráciapárti blogger is helyet kapott a tunéziai kormányban, mint sport és ifjúsági miniszter. Ezzel ő lett az első kalózpárti politikus, aki kormányzati pozíciót kapott.A név a siker kovácsa

A Guardian című brit napilap szerint a német kalózpárt váratlan sikere után felmerül a kérdés, hogy ez csak egy felvillanás volt, vagy egy hosszútávú politikai változás kezdődött? Az újság szerint a válasz nagyban függ a választási rendszertől. Németországban például arányos a választási rendszer, azaz az öt százalékos bejutási küszöb megugrása után jár az állami támogatás, és a képviselői mandátumok is, így a kisebb pártok is hatással lehetnek a politikára.

"Tehát ami megtörtént Berlinben, az itt biztosan nem történhet meg" - írja az angol lap. Nagy-Britanniában ugyanis nincsenek sem kompenzációs, sem területi listák, a választók csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, így azok a szavazatok, amelyeket az adott párt az adott egyéni választókerületben nem tud képviselői mandátumra váltani, elvesznek. Ez a rendszer, a vegyes német vagy éppen magyar modelltől eltérően megnehezíti a kisebb támogatottságú pártok bekerülését a parlamentbe.

"Az a név, hogy kalózpárt, egy kicsit idétlenül hangzik elsőre" - mondta Christian Engstrom svéd EP-képviselő. "Azonban mindenkinek jelent valamit" - tette hozzá. Egyik képviselőtársa szerint a "kalóz" egy kifejezés, amelyet a zeneiparban használnak arra a célra, hogy az embereket vadnak és rossznak tüntessék fel. "Azzal, hogy ezt a kifejezést pozitívvá formáljuk, jól bemutatunk nekik" - mondta.

A választási sikerekben szerepe lehet a szokatlan elnevezésnek. Az Economist bloggere szerint a kalózpártok viszonylagos sikere az "inspiráló" nevükből ered. Szerinte ha a párt például "kampány a Szerzői Jogokért", vagy "Szabad Internet Szövetség" lett volna akkor is ekkora médiafigyelmet ért volna el?"

[origo] 2011. 09. 25., 9:09

Emlékeztető .

A fájlcserélők kegyeit keresi az LMP

Csökkentené a szerzői jogi oltalom idejét és törvénnyel védené a magáncélra fájlokat cserélőket a Lehet Más a Politika (LMP) nevű párt. Az LMP nemzetközi összefogást kezdeményez a más országokban működő, a szerzői jogok védelmének lazításáért küzdő kalózpártokkal. A magyar szerzői jogvédő szervezet, az Artisjus szerint a hasonló javaslatok visszafelé sülhetnek el. Gyors eredményt egyikük sem vár.A Lehet Más a Politika (LMP) párt a külföldi kalózpártokal összefogva nemzetközi fellépést hirdet a szerzői jogi szabályok megreformálása érdekében. Radikálisan lerövidítené a kereskedelmi célból létrehozott kulturális javak védelmét, a közpénzből létrehozott tartalmakat pedig szabadon hozzáférhetővé tenné. A párt szerint ugyanis a jelenlegi rendszer jogtalan előnyökhöz juttat néhány jelentős piaci szereplőt.

Az LMP Kalozpart.org címen nemrég indított egy blogot, az itt olvasható bejegyzés szerint a párt úgy véli, a jelenlegi hazai szerzőijog-rendszer zsákutca, és kizárólag radikális reformokkal lehetne működőképessé tenni. Az LMP zsákutcának tartja a szerzőijogvédő szervezeteken keresztül, közös jogkezelésen alapuló szabályozást. A párt szerint ugyanis az így beszedett pénzek csupán néhány a kulturális piacot monopolizálni kívánó médiakonglomerátum kasszáját gazdagítják, miközben zeneszámok, könyvek és filmek millió váltak hozzáférhetetlenné egyszerűen azért, mert újrakiadásuk üzleti szempontból nem kifizetődő.

Nem védenék száz évig a műveket

A szerző halálától számított hetven évről az első publikálást követő csupán öt évre csökkentené a kereskedelmi célból kiadott kultúrjavakat megillető szerzői jogi oltalmat. Az LMP szerint ennyi időnek elegendőnek kell lennie arra, hogy egy termék kiadása pénzügyileg megtérüljön, és egyetlen kiadó sem arra alapozza üzleti stratégiáját, hogy művét száz év múlva is keresni fogják-e a boltokban. A közpénzből létrehozott kulturális javakat - ilyenek például a közszolgálati tévék, rádiók saját gyártású műsorai, a közpénzből készülő tankönyvek vagy a NAVA tartalmai - az LMP minden kötöttségtől (másolásvédelem vagy a merevlemezre mentés gátlása) mentesen szabadon terjeszthetővé tenné. Ezzel a gyakorlattal a szervezet szerint nyílt verseny alakulna ki a a kiadás és terjesztés terén.

Az Artisjus jogi főosztályának vezetője, Tóth Péter Benjámin szerint azonban az LMP javaslatai a magyar művészekkel szúrnának ki. Ha a 6 évvel ezelőtti filmek, zenék, könyvek szabadon felhasználhatók lennének, a szerzői jog új alkotásokat ösztönző jellege csorbulna - mondta. A rádiónak ugyanis nem érné meg friss műveket játszani, ha kicsit régebbi műveket ingyen használhat, ez pedig leginkább a magyar művészeket sújtaná. Soha nem a kultúra ellehetetlenítése volt a célja a szerzői jognak, és a jelenlegi módszerrel a piac "eltartja" mindazokat a filmeket, zenéket, könyveket, amelyekre közönségigény van. Így egy jó film, könyv vagy zene sikere nem az állami támogatásoktól függ, hanem a közönség reakciójától - monda Tóth, aki szerint ha a szerzői jogot túlságosan megnyirbálnánk, a kultúrát csak a magán- és állami mecénások tartanák fenn, ami a cenzúrának óriási teret nyitna.

Átalánydíjas fájlcsere lehet a megoldás?

Maróy Ákostól, a Kalozpart.org egyik működtetőjétől megtudtuk, keresik a kapcsolatot a külföldi kalózpártokkal, az ezekkel való együttműködés nélkül ugyanis nem érhetnek el eredményt a szerzői jogok újraszabályozását illetően. Számos nemzetközi egyezmény korlátozza az országok lehetőségeit, ezért csak nemzetközi összefogással lehet hatékonyan fellépni.

Tóth szerint a kalózpártok által felvetett igényeket kisebb változtatásokkal, a teljes szerzői jogi szabályozás felforgatása nélkül is ki lehetne elégíteni. Az Artisjus akár fájlcserélők használatát is lehetséges megoldásnak tartja - feltéve, hogy a letöltőhálózatok használatáért megfelelő díjat fizetnének a felhasználók, amely átlátható rendszerben juthat el az alkotókhoz. Ehhez hasonló koncepcióval legalizálnák a per alatt álló Pirate Bay fájlcserélőt is fizetős szolgáltatásként - bár ennek indulása egyelőre bizonytalan.

Maróy azt mondta, nem céljuk a tartalomszolgáltatók működésének ellehetetlenítése, csupán egy olyan társadalmi egyensúly elérésére töreksznek, amely figyelembe veszi a magánfelhasználók érdekeit is. A jelenlegi szabályozás az LMP szerint sokkalta inkább a kiadók érdekeit szolgálja.A felhasználók kriminalizálása a legnagyobb gond

Az LMP a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a szerzőijog-sértők büntetőjogi felelősséggel tartoznak, amely alapján a mai fiatal és középkorú népesség jelentős részét kriminalizálják - lévén ők az interneten elérhető illegális tartalmak legfőbb fogyasztói. Hasonlóan látja a helyzetet Dallos Zsolt ügyvéd is, aki gyakran látja el szerzőijog-sértéssel vádolt internetezők védelmét: szerinte a jelenlegi szabályozás meglehetősen zavaros, nem egyértelmű, mit szabad tenni és mit nem. Tapasztalatai szerint a jogvédő szervezetek - többnyire ismeretlen tettes ellen indított - feljelentései nyomán rengeteg magánfelhasználót érnek kellemetlenségek, mivel a warezszerverek gazdái mellett sok esetben egyetemisták, középiskolások otthonaiban is házkutatást tartanak, és lefoglalják a gépeket, merevlemezeket, egy ilyen akció híre pedig a közösségekben gyorsan terjed és pánikot kelt.

Nem technológiai probléma, ám aggasztónak találja az LMP azt is, hogy kereskedelmi cégek szerzői jogok betartatása címén behatolhatnak az emberek privát szférájába. Gyakorlatilag cenzúrával egyenértékűnek találják azt, hogy a kulturális értékeket felfoghatatlanul hosszú - akár több mint száz éves - oltalom védi, ami sokszor lehetetlenné teszi a meglévő értéket átdolgozását, felhasználását: nemrég például Bartók Béla örökösei nem járultak hozzá A kékszakállú herceg vára című műve Alföldi Róbert által átdolgozott változatának színházi bemutatásához.

Eltűntetnék az Artisjus-matricát és másolásvédelmet

A filmek, zenefájlok magánhasználatra való letöltését a jelenlegi törvények sem szankcionálják, az LMP mégis azt szeretné, ha a hazai jogszabályok egyértelműen kimondhatnák, hogy a felhasználók - magáncélú felhasználásra - egymás között is szabadon másolgathatják ezeket. A magánfelhasználók közt zajló internetes fájlcserét is legalizálnák: alapvetően a másolás szabadságát tartanák alapvetőnek, ettől eltérni, azaz korlátozni csak kivételes esetekben lehetne. Konkrétan tiltanák a másolásvédelmi megoldások (DRM) alkalmazását, ehelyett a párt a kulturális javak nem kereskedelmi célú gyűjtésének támogatását tartja követendőnek.

Változtatna az adathordozókkal kapcsolatos jelenlegi gyakorlaton is az LMP: elképzelései szerint az Artisjus-matricák a CD-kről, DVD-kről, memóriakártyákról és winchesterekről is eltűnnének, mivel ezek díja akkor is a szerzőijogok kezelőinek profitját növelik, ha az adott adathordozót nem is használják jogvédett tartalmak raktározására. A párt szerint ráadásul az üres adathordozók európai viszonylatban is magas jogdíja miatt rengetegen a szomszédos országokból szerzik be az optikai lemezeket - ezzel megrövidítve a hazai költségvetést. Az Artisjus képviselője szerint az üres adathordozók után éppen azért kell jogdíjat fizetni, mert ennek alkalmazása révén válik legálissá az audio-CD-k klónozása, vagy mondjuk az mp3 zenék lejátszóra másolása.

A nagyobb pártokat is megkerestünk azzal a kérdéssel, milyen megoldást látnak az internetes fájlcserélés problémájára. Az MSZP sajtóosztályán kérdésünkre elmondták, vezető testületük nem tervezi, hogy ezzel a témával foglakozzon, mivel az inkább szakpolitikai kérdés. A Jobbiknál ugyancsak a szerzői jogok radikális reformját tartják fontosnak, és egyetértenek azzal is, hogy a szerzői jogi oltalmat a jelenlegi töredékére kell csökkenteni. A Jobbik ugyancsak legalizálná a fájlcserélő rendszerek használatát.

Straub Ádám| 2009. 11. 03., 16:59