Kevés magyar nettező fizetne zenéért vagy filmért.

Kevés magyar nettező fizetne zenéért vagy filmért.

A HENT felmérte az emberek hamisítással kapcsolatos attitűdjét. A vizsgálatban előkerültek a CD-k, az illegális szoftverek és a letöltés is.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2009 és 2010 után 2011-ben is egy ezerfős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében igyekezett fényt deríteni arra, hogy hogyan vélekednek az emberek a hamisítás jelenségéről. A HENT kutatásának legfontosabb tanulsága, hogy a tavalyi évhez képest csökkent a hamis termékeket gondolkodás nélkül megvásárlók aránya, ugyanakkor nőtt az ilyen termékek vásárlását megfontolók aránya.

A vizsgálat – melyhez az adatgyűjtést a TÁRKI végezte – több termékkörre vonatkozóan tartalmazott kérdéseket: többek között felmérte a hamis ruházati termékekkel, illatszerekkel és gyógyszerekkel kapcsolatos vásárlói attitűdöket is. Mi most csak a CD-k, DVD-k, a másolt szoftverek és az illegális forrásból származó audiovizuális tartalmak esetében kirajzolódó eredményeket ismertetjük.

A tavalyi évhez képest a CD-k, DVD-k esetében csökkent – 76 százalékról 70 százalékra – azoknak az aránya, akik hamis terméket vásárolnának, ha az lényegesen olcsóbb, mint az eredeti, ugyanakkor többen válaszoltak úgy, hogy megfontolnák a hamis termék vásárlását. A hamis optikai adathordozókat vásárlókhoz hasonlóan az illegálisan másolt, letöltött számítógépes szoftvereket bármikor megvásárlók, felhasználók aránya is folyamatosan apad 2009 óta, ám a tavalyinál itt is többen válaszoltak úgy, hogy talán beszereznének ilyen hamis terméket. Az illegális programokat az emberek többsége barátoktól, ismerősöktől szerzi be, de jelentős azoknak az aránya is, akik internetről töltenek le ilyen termékeket.

Az adatok szerint minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel vásárol hamis CD-t, DVD-t, vagy használ másolt szoftvert. A fiatalok közel 40 százaléka nyitott erre, míg az időseknél ugyanez az arány 8 százalék csupán.

Rendszeresen töltenek le zenét

A kutatás szerint az internetezők körében a zenei tartalmak és a filmek illegális forrásból való letöltése a legnépszerűbb: zenét a megkérdezettek 19 százaléka, míg filmet 17 százaléka töltött le legalább egyszer. A szoftverek esetében ez az arány 8, míg a könyvek esetében 7 százalék. A letöltők többsége nem csak egyszer választotta e beszerzési módot, hiszen zenét a megkérdezettek 16 százaléka, míg filmet a megkérdezettek 14 százaléka töltött le többször is.

Az illegális forrásból történő letöltés leginkább a fiatalokra jellemző: 10 internetet használó, 30 év alatti fiatalból három rendszeresen szokott illegális forrásból származó zenei tartalmat letölteni. A fiatalok körében felülreprezentáltak a nem legális forrásból származó filmeket letöltők is, hiszen minden negyedik 30 év alatti fiatal többször is szerzett be így filmet.

Érdekes adat, hogy a megkérdezettek egyharmada gondolja úgy, hogy legális oldalakról lehet csak szerzői jog által védett művet letölteni, míg 40 százalék szerint a letöltés minden esetben törvénytelen. 8 százalék szerint az internetről mindenképpen törvényes a letöltés, de magas azoknak az aránya (20 százalék), akik nem tudtak válaszolni a kérdésre.

Csupán a megkérdezettek 23 százaléka szerint felismerhető, hogy a közzétett filmek, zenei tartalmak, szoftverek legálisan kerültek-e fel az internetre. Minden ötödik megkérdezett szerint nem ismerhető fel a tartalmak eredete, míg minden harmadik válaszadó nem tudott érdemben válaszolni a kérdésre.

Az internetezők 13 százaléka lenne hajlandó fizetni legális forrásból származó tartalmak letöltéséért, további 26 százalék erre csak akkor lenne kapható, ha a kiskereskedelmi árnál jóval olcsóbban jutna hozzá ezekhez a termékekhez. 10-ből 4 internetező azonban úgy gondolja, hogy addig nem fizet tartalmakért, amíg talál olyan oldalt, ahol ingyenesen is hozzáférhet ezekhez.

A hamisítás hatásai

A vizsgálat szerint a magyarok háromnegyede szerint a gazdasági válság miatt többen kényszerülnek arra, hogy hamis vagy bizonytalan eredetű terméket vásároljanak, ezzel az állítással csupán a megkérdezettek 7 százaléka nem ért egyet.

Az emberek közel 60 százaléka tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el, míg a válaszadók közel fele emellett azt gondolja, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. Az emberek 55 százaléka úgy gondolja: aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Ugyanennyien vannak, akik szigorúbb büntetést szeretnének a hamisítóknak és a hamisítványok terjesztőinek – derül ki a felmérésből.

Szerző: Barna József/Dátum: 2011-08-09 11:46/ Forrás: IT café