Szükségem van a napra,a csillagokra, a holdra és rád. A napra nappal, a holdra és a csillagokra éjszaka, Rád pedig örökké!
Kértem az Istent, engedjen feledni, de az volt a válasz: Téged kell szeretni!
Ameddig szeretsz, én addig élek. De kérlek szeress, mert meghalni félek.
Cukor? Nem! Csoki? Nem! Gondolkozzunk… Méz? Hmm… A csudába! Egyszeruen nem jut eszembe semmi, ami olyan édes, mint te.:D :D
Ha porba írunk valamit, elfújja a szél, de ha a szívünkbe véssük, örökké él. Én a szívembe véstem egy szót s egy nevet! A szó: Szeretlek! A név: a te neved!
Megrémít a szeretet, amit néha mintha látnék a szemeidben. De a legrémiszt?bb mégis az, amit én érzek: hogy amikor rám mosolyogsz, a szívem megremeg - amikor pedig nem velem beszélgetsz, megszakad. Amikor úgy érzem, hogy Te is ugyanannyira szeretsz, mint én Téged, akkor legszívesebben magamhoz ölelnélek és soha nem engednélek el! Néha elegem van az egészb?l, de ilyenkor egy újabb mosollyal ismét magadhoz láncolsz. Mégis, az egész az én hibám. Mert szeretlek, amit tudom, hogy nem lenne szabad. Ez a legnyomorúságosabb az egészben: hogy soha nem szerethettem volna beléd..
érzem hogy ver a szivem..........
Szeress úgy, hogy Neked én legyek
a felkel? napfény,
szeress úgy, hogy több legyek
a földi kincseknél!
Szeress úgy, hogy mindig kerüljön a bánat,
s ha mégis utolérne,
hát jöjj s én karjaimba zárlak!
Szeress, mert szép dolog a szerelem,
és még szebbé teheted, ha megosztod velem.
Szeress úgy, hogy feledjem minden gondomat,
és évek múltán boldogan idézzem
a közös pillanatokat!
S még valamit mondok, ami fontos lehet Néked:
csak annyira szeress,
amennyire én szeretlek Téged.
Te vagy az életem.hagyd hogy ez így legyen,nem kérek semmi mást:csak úgy szeress,mint még senki mást...Mond azt hogy örökké tart,most már nincs aki elválaszthat...Kérlek szórits most er?ssen,ne hagyd hogy elvesszen a t?z ami kettönkért ég...Te vagy az életem,hagyd hogy ez így legyen nem kérek semmi mást,csak úgy szeress mint még senki mást...senki más. Hát ennyi.Remélem,sikerült örömet okoznom.
volt íd? hogy nem voltál,úgy éreztem minden ébredés,már oly nehéz.Vártam azt hogy eljössz majd,s megtalálod szívem ajtaját,amin úgy lépsz át.Mint az égen fényl? napsugár,mint egy álom mely valóra vállt...Te vagy az életem,hagyd hogy így legyen,nem kérek semmi mást,csak úgy szeress mint még senki mást. számoltam a perceket,jól tudtam egyszer velem leszel,enyém leszel.Annyi álom elkísért,mindig ott voltál a szívemben,a lelkemben...S látod eljött már a pillanat,most már nincsen nálad fontosabb...