A húsz év feletti korosztály nagy része valószín?leg emlékszik arra a lehetetlen helyzetre, amikor az újonnan megvásárolt DVD-t, Blu-Ray filmet a lejátszóba helyezve egy kisfilmmel találta szembe magát.
„Nem lopnál autót, nem lopnál táskát, nem lopnál tévét, nem lopnál filmet. Ha letöltesz egy kalózfilmet, az is lopás. A lopás b?n, a kalózkodás b?ncselekmény!”
Az internet fejl?désével egyre könnyebb hozzájutni olyan jogvédett tartalmakhoz, amelyeknek letöltése a filmforgalmazóknak, stúdióknak, zenem?vészeknek, el?adóknak komoly bevételkiesést jelent, pedig egy szellemi termék elkészítése nem kevés fáradtságot, er?feszítést, rengeteg munkát és pénzt követel meg. Az utóbbi évek egyik legnagyobb ilyen botránya a Megaupload kitalálójához, létrehozójához és egyben üzemeltet?jéhez, Kim Dotcomhoz köt?dik. A 2012-ben kirobbant büntet?ügy híre Magyarországra is eljutott, a hazai médiumok is kiemelten foglalkoztak az esettel. Aki nem emlékezne, annak röviden felidézem, mi történt: Kim Dotcomot 2012-ben az Új-Zélandi Rend?rség letartóztatta, miután az Egyesült Államok azzal vádolta meg, hogy a szórakoztatóiparnak fél milliárd dolláros kárt okozott, melyet illegális fájlfeltöltéssel és megosztással ért el a Megauploadon keresztül.
Magyarországon is id?r?l id?re hallani lehet, hogy a hatóságok lecsapnak egy-egy szerverközpontra. Éppen ezért itt a szerkeszt?ségben úgy gondoltuk, hogy körüljárjuk a témát, és bemutatjuk nektek, hogy valójában mi a helyzet a letöltések kapcsán.
Sokan azt gondolják, hogy hazánkban a letöltés legális, azonban közel sem ilyen egyszer? a helyzet.
A kérdést több törvényhely, jogszabály rendezi, és valószín?leg emiatt van a fejekben egy teljes káosz a helyzet kapcsán. Miel?tt azonban rátérnénk a magyar helyzet ismertetésére, tegyünk egy nemzetközi kitekintést! Az Európai Bizottság 2014-ben készített egy felmérést, melyben a megkérdezettek széles korcsoportja, gyerekekt?l a feln?ttekig válaszolt, hogy milyen módon fogyasztanak audiovizuális tartalmat. A 4608 válaszadónak több mint a fele (68%) válaszolta azt, hogy ingyenes letöltésekb?l szerzi be a napi néznivalóját, és 56 százalékuk ingyenes streaming oldalakat használ erre a célra. Ami érdekessé teszi a dolgot, az az, hogy f?leg a városi környezetben él?, magas iskolai végzettséggel rendelkez? férfiak és fiatal feln?ttek az ingyenes letöltések els? számú fogyasztói, akik f?leg amerikai blockbusterekre vadásznak, és csak elenyész? százalékban (3-5%) keresik az európai filmgyártás termékeit.
"Ha letöltesz egy -mp3-at, a kommunizmust töltöd le!"
Nem fogjátok kitalálni, mit mondtak a felmérésben résztvev? országokban él?k, hogy miért töltenek le ingyenes filmeket! Természetesen itt is a pénz játssza a f?szerepet. Vagyis inkább annak hiánya („azért teszem, mert a mozijegy, a VOD, a DVD drága, és nem engedhetem meg magamnak, hogy minden filmet megnézzek, amit szeretnék”), még az olyan er?s gazdasági helyzetben lév? országban is, mint Németország (40%). Angliában ugyanerre a kérdésre a válaszadók 50 százaléka felelt ugyanígy.
Magyarországon az 1999. évi 76-os törvény szól a szerz?i jogról. A bevezet? rendelkezések határozzák meg a szerz?i védelem tárgyát (1999. évi 76. törvény 1 § (2) bekezdés). Ez lehet akár irodalmi m?, zenem?, szöveggel vagy anélkül, filmalkotás és más audiovizuális m?, a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.
A lista ennél jóval hosszabb, de a témánk szempontjából ezeknek van jelent?sége. A védelem indoka „a szerz? szellemi tevékenységéb?l fakadó egyéni, eredeti jelleg.“ A szerz?i joghoz tartozik kizárólagosan a többszörözés és a terjesztés joga is. A törvény szövege szerint „a m? többszörözésének min?sül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel el?állítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történ? közvetítés céljára való rögzítés, a m? tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt m?vek anyagi formában való el?állítása.“ Terjesztésnek min?sül a m? eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történ? hozzáférhet?vé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.
Hazánkban 2011-ben hozták létre a NAV B?nügyi F?igazgatósága Központi Nyomozó F?osztályán belül az Információtechnológiai Osztályt, nem kifejezetten a szerz?i jogsértések elleni fellépés céljával, de az egyik kiemelt feladata a szerz?i b?ncselekmények elleni nyomozás. Az elmúlt évek alatt f?leg a fizet?s FTP oldalak felszámolása volt a cél, tájékoztatta a PC Gurut Dr. Sárközi Alexandra, a NAV b?nügyi szóviv?je. 2011-ben a NAV 11 kiemelt internetes ügyben nyomozott, és a b?nelkövet?k által okozott vagyoni hátrány elérte a 2,4 milliárd forintot! Az alábbi táblázatból látszik, hogy az utána következ? két évben kevesebb ügyben nyomoztak, a felderített ügyekben okozott vagyoni hátrány is alacsonyabb volt. 2014-ben viszont a 6 felderített ügyben 2,5 milliárdos vagyoni hátrányt állapítottak meg a NAV nyomozói.
A magyarországi kiemelt esetek száma és az okozott kár összege
Az er?teljes hatósági fellépésnek köszönhet?en elt?ntek ezek a fizet?s FTP oldalak, melyekb?l 2011-ben még ötven m?ködött hazánkban, és a rajtuk megosztott szerz?i m?vek száma elérte az ötvenezret! A NAV-nak nem célja az egyszer? felhasználók kriminalizálása, a nyomozók azokat üldözik, akik a „torrent trackerek m?ködését tev?legesen támogatják” (így például a nagy feltölt?ket, seed szerver üzemeltet?ket, illetve a release csoportokat). Utóbbi kapcsán érdemes megemlékezni arról a 2013-as esetr?l, amikor a Vasember 3 kézikamerás felvételét els?ként Magyarországról töltötték fel a világhálóra, még a hivatalos amerikai premier el?tt. A Disney nem hagyta szó nélkül ezt a tettet. Büntetésként filmjeinek hazai premierdátumait elcsúsztatta, emiatt van a Bosszúállók 2 – Ultron kora premierje május 7-én. A kézikamerás feltölt?k azonban abba nem gondolnak bele, hogy a rossz kép és hangmin?ség? felvételeikkel nemcsak azokat csapják be, akik letöltik azt (hiszen ezek általában élvezhetetlenek), de azoknak is rosszat tesznek, akik fizetnének a premier napján történ? szórakozásért. Azt el kell mondani, hogy a legnagyobb release csoportokat (pl. Cinedub, beowulf, dangerous, stb) az elmúlt években a pénzügyi nyomozók sikeresen kiiktatták. Az Információtechnológiai Osztálynak köszönhet? az, hogy az MPAA (Motion Picture Association of America) több esetben nem vezetett be büntet?intézkedéseket a magyar mozikkal szemben.
Amir?l eddig írtam, azt a Büntet? Törvénykönyv (2012. évi 100-as törvény) 385. §-ában szerepel, mint önálló büntet?jogi tényállás. Nézzük, mit ír pontosan a törvény!
385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerz?i jogról szóló törvény alapján fennálló szerz?i vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjed? szabadságvesztéssel büntetend?.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetend?, aki a szerz?i jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerz?t, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillet? üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.
(3) A büntetés b?ntett miatt három évig terjed? szabadságvesztés, ha a szerz?i vagy szerz?i joghoz kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.
(4) Ha a szerz?i vagy szerz?i joghoz kapcsolódó jogok megsértését
- jelent?s vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés b?ntett miatt egy évt?l öt évig,
- különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évt?l nyolc évig,
- különösen jelent?s vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évt?l tíz évig
terjed? szabadságvesztés.
(5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti b?ncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerz?i jogról szóló törvény alapján fennálló szerz?i vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történ? hozzáférhet?vé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.
Az ActionRIP szerint is veszélyes a kalózkodás PC-n.
A magyar büntet?jog az okozott vagyoni hátrány nagyságát a fenti kategóriákkal jelöli. Hogy valójában mit jelent az (5) bekezdés, azt Dr. Sárközi Alexandra így foglalta össze:
„A fent hivatkozott (5) bekezdés azokra a megosztókra vonatkozik, akik 500 ezer forintnál kisebb vagyoni hátrányt okoznak a jogtulajdonosoknak. Ezen érték felett az elkövetést a törvény akkor is büntetni rendeli, ha vagyonszerzési célzat nem áll fenn. Egyébként tracker szervereken fenntartott támogatási arány és seedelési kötelezettségek kiváltására fenntartott fizetési rendszerek és a reklámok is bevételt termelhetnek. Az elmondható, hogy az illegális bevételek valójában sokkal kisebbek azoknál a károknál, amelyeket a torrent és egyéb megosztó oldalak a film, zenei, szoftver és könyv forgalmazásnak (forgalmazóknak), mint iparágaknak ténylegesen okoznak. A jogtulajdonosokat ért károk közvetve az állami bevételeket is csorbítják, hiszen az elkövet?k nyilvánvalóan nem fizetnek adókat és a jelent?s veszteséget elkönyvel? legális cégek is jóval kevesebb adót fizetnek. A jövedelemszerzés a kiemelt ügyekben tehát nem feltétele a büntet?jogi felel?sségre vonásnak, de ennek tényét a bíróság nyilván figyelembe veszi.”
Az okozott vagyoni hátrány kiszámításának alapja internetes ügyekben az online terjesztési jogdíj, melyet a legális online terjeszt? fizet a jogtulajdonosnak. Ez egy moziforgalmazás alatt is álló premierfilm esetén akár több tízmillió forint is lehet, persze filmenként.
„A jelenlegi joggyakorlat az átlagos alkotásoknál azt a minimális terjesztési jogdíjat veszi figyelembe, amely egy kommersz alkotás stream megosztását tenné lehet?vé (800 USD-nak megfelel? összeg a filmforgalmazók gyakorlata és egységes nyilatkozatai alapján). Ezen összeg alatt tehát nem lehetne a valóságban forgalmazási, megosztási jogot szerezni.” – teszi hozzá a NAV szóviv?.
Egy modern kalóz csak másol, másol és másol.
Az FTP szerverek és az egyéb ilyen webhelyek, mint a nyilvánosság felé közvetít? szerverek üzemeltet?i – mivel ezek a szerverek a szerz?i m?vet tartalmazzák – minden egyes megosztásért felelnek. A torrent és linkel?s oldalak nem tartalmazzák a tényleges m?vet, „hanem csak a nyilvánosság felé közvetítést lehet?vé tev? adatokat, fájlokat, linkeket vagy egyéb alkalmazásokat. Az ilyen online felületek m?ködtet?i jelenleg b?nsegédként, míg a fenti letöltést segít? állományok elhelyez?i és els? megosztói tettesként vonhatóak felel?sségre.” A felel?sségre vonás pedig megtörténik: 2011-t?l 11 b?nöz?i csoport 30 gyanúsítottja ellen indult nyomozás, és 22 vádemelési javaslat is született.
Egy saját, mini felmérés keretében megkértük az egyik legnagyobb magyar Facebook csoport felhasználóit, hogy ?k is töltsenek ki egy kérd?ívet, és bár az eredmények közel sem számítanak reprezentatívnak, mégis érdekes dolgokra világítanak rá. A kérd?ívet kitölt?k egyharmada hetente több mint 20 giga adatforgalmat generál a letöltések után, melyekb?l f?leg a kedvenc sorozat epizódját, filmet, és programot szerez be. A legels? opció tulajdonképpen érthet? és elfogadható is, hiszen a hazai kereskedelmi televíziózásra jellemz?, hogy egy sorozat néhány évadjának jogát megveszi egy csatorna, majd a kés?bbi évadokkal egyszer?en nem tör?dik. Ilyen például a Magyarországon is sikerrel vetített Grace klinika cím? kórházsorozat, melynek 11. évadja megy már az Egyesült Államokban, az RTL Klub pedig a nyolcadik után egyszer?en levette a m?soráról. Mit tehet az, aki követni akarja a Seattle-i orvosok kalandjait? Nyilvánvalóan a letöltést, vagy az illegális forgalmazókat választja, hiszen legális forrásból nem tud hozzáférni. Ez azonban hatalmas károkat okoz a forgalmazóknak/kiadóknak, és közvetve a magyar gazdaságnak is:
„Becslések szerint az illegális letöltés és a hamis DVD lemezek forgalmazása évente öt-tíz milliárd forint bevételkiesést okoz a filmforgalmazóknak. Ez a legális forgalom harminc-harmincöt százalékát is jelentheti. Még nagyobb arányú bevételkieséssel kell számolniuk a zenei kiadóknak, mivel az adatok alapján a legális zenei értékesítés volumene évr?l évre csökken. Egyes források az illegális forgalmazás által okozott kár mértékét még magasabbra teszik.” – mondja az alezredes asszony. A magyar gazdaságnál a kár abból származik, hogy az illegális forgalmazók a legálisaktól vonják el a bevételeket. Azokat a bevételeket, melyek után az állam adót kapna. Az illegális szoftverek száma is elkeserít? képet mutat: A BSA adatai szerint Magyarországon a számítógépekre telepített illegális szoftverek összértéke 113 millió dollár. A világon globálisan az el?z? években negyvenr?l negyvenhárom százalékra n?tt az illegális programok száma. Magyarországon ez negyvenegyr?l negyven százalékra csökkent. A csökkenés ellenére ma Magyarországon tehát minden tíz telepített szoftverb?l legalább négy illegális forrásból származik.
A válaszadóknak több mint a fele (54,8%) jelölte be a drágán elérhet? termékeket, mint a letöltések f? okát. Sajnos az tény, hogy hazánkban nemcsak a CD-k, de a DVD-k, Blu-Ray lemezek is kimagaslóan drágák az átlagos fizetések nagyságához képest. A Csillagainkban a hiba, 2014 egyik legjobb független filmje a magyar keresked?knél 6000 forintos áron érhet? el, míg az Egyesült Államokban már kevesebb, mint 10 dollárért elvihet?. Évekkel ezel?tt az egyik legnagyobb m?szaki áruházlánc olyan akciót hirdetett, melyben 2000 forintért lehetett minden Blu-Ray filmet megvásárolni. A reakció sejthet?: fél órán belül az áruház összes Blu-Ray filmjét elvitték. Ebb?l is látszik, hogy lenne igény rájuk, csak normális áron.
„Az, aki egyszer? felhasználóként saját céljaira letölt, és ezzel meg is oszt adatokat már nyilvánvalóan nem okoz akkora vagyoni hátrányt, mint az els? megosztó, így cselekménye büntet?jogi szempontból nehezen értékelhet?, cselekménye általában az említett (5) bekezdés miatt nem b?ncselekmény.” – hangsúlyozza Dr. Sárközi Alexandra.
Ugyanakkor az téves elképzelés, hogy az üreshordozó díj, melyet minden CD, DVD, Blu-Ray lemez, pendrive és egyéb adathordozó vásárlása esetén megfizetünk, legalizálja az illegális letöltést. Ez csak arra jogosítja fel a felhasználókat, hogy a szerz?i joggal védett m?veket tárolják az adathordozókon, a szoftverek kivételével. Ez a díj teszi lehet?vé a szabad felhasználást, de a szabad felhasználásba nem tartozik bele a szerz?i m? engedély nélküli megosztása, vagy jogellenes többszörözése.
Hogy mi lehet a megoldás?
Bár a torrent élt, él, és valószín?leg élni fog, nagymértékben csökkenne a használata, ha a fizet?s, legális stream-szolgáltatások a mainál sokkal nagyobb mértékben elterjednének. Az 1997-ben indult Netflix az egyik legjobb ilyen szolgáltatás, mely sajnos (trükközés nélkül) csak meghatározott régiókban érhet? el, de állítólag a közép és kelet-európai terjeszkedésük során Magyarországon is meg fognak jelenni – legalábbis az ígéretek szerint. Az Egyesült Államokban a háztartások 30 százaléka el?fizet?, a havi nyolcdolláros díjért pedig több ezer mozifilmet és sorozatot érhetnek el rajta a néz?k. A Netflixnek is megvan sajnos az a hátránya, hogy a tartalomszolgáltatása nem egységes. Egy internetes oldal napi szinten monitorozza a stream-szolgáltató tartalmát az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vonatkozásában, és az adatok azt mutatják, hogy az USA-ban háromszor annyi tartalom érhet? el (8791 mozi/tévésorozat), mint Angliában (3333). A torrent ellen azonban a Netflix is csak akkor jelentene megoldást, ha a szolgáltató egyenl?ként tekintene az országokra, és minden országban ugyanazokat a tartalmakat kínálná. Ráadásul a magyar fórumokat olvasva egyesek eléggé érdekes véleményeket hangoztatnak: csak és kizárólag magyar szinkront várnak, illetve a magyar feliratos megoldásért „egy fillért sem adnának“. A NAV pénzügyi nyomozóinak is az a tapasztalata, hogy az illegális letöltések a jelenlegi társadalmi környezetben nem fognak megsz?nni, de a jelenség kezelése már globálisan elkezd?dött, a legális, elérhet? árú és jó min?ség? online szolgáltatások képében. Az illegális szolgáltatásokért az emberek hajlandóak kisebb-nagyobb összegeket adni, így nagy valószín?séggel a legális szolgáltatásokért is fizetnének. Társadalmi tudatosításra van szükség, hogy az illegális letöltéssel a szerz?k munkáját az emberek ingyenesen szerzik meg. A legális szolgáltatások b?vítése és a tudatos, jogkövet? magatartás er?sítése így hosszú távon akár teljesen visszaszoríthatja az illegális letöltések jelenségét.
Az el?z?ekb?l látható, hogy a kérdés tulajdonképpen egy 22-es csapdája. Miért is? Ha a büntet?jog nem kriminalizálja az egyszeri letöltést, akkor is lehetséges a kiadók részér?l a polgári jogi igényérvényesítés, ahogy azt nemcsak a nemzetközi, de a magyar példák is mutatják. Forgalmazók IP-cím alapján megkereshetik azokat a személyeket, akik fizetés nélkül jutottak hozzá az adott filmhez/zenéhez/programhoz, és egy szerz?i jogvédelemmel foglalkozó irodát megbízva érvényesíthetik kárigényüket. Igaz, a nagyobb perköltséggel és valószín?leg nagyobb kártérítéssel fenyeget? pert elkerülend?, a szerz?i jogvéd? irodák általában felajánlják a letölt?nek, hogy egy nagyobb összeg megfizetése esetén nem indítanak peres eljárást. Éppen emiatt a tanácsunk az, hogyha lehetséges, mindig próbáljátok meg legális forrásból megszerezni az adott szerz?i m?vet, legyen az akár egy film, zenei CD, vagy szoftver, de ha a letöltést választjátok, készüljetek fel arra, hogy bármikor kaphattok egy nagyobb összeg? csekket!
A cikk elkészítésében nyújtott segítségért hálás köszönettel tartozom Dr. Sárközi Alexandra alezredes asszonynak, a Nemzeti Adó és Vámhivatal b?nügyi szóviv?jének.
Forrás
Válaszol idézettel
